ha Gramofon - klasszikus és jazz zene

Pärt zenéje Amerikában

Massachusetts, Church of the Transfiguration. A 2000 júniusában felszentelt „Urunk színeváltozása templom” ad otthont az 1988-ban alapított Gloriae Dei Cantores kórusnak, amely másfél évtizede Richard K. Pugsley irányításával fejti ki többirányú tevékenységét. Rendszeres templomi szolgálaton túl koncertezik, felvételeket készít, időről időre növelve azoknak az országoknak a számát, amelyeket művészi produkcióival meghódított (a közzétett legújabb adat szerint 24 a számuk). Ha hihetünk az információknak, mintegy 2000-re tehető azon művek száma, amelyeket zeneigazgatójuk és vezető karnagyuk irányításával megszólaltattak. 

Fittler Katalin

2018 májusában és 2019 szeptemberében készítettek felvételt Arvo Pärt hat kompozíciójából, melyek közül a legterjedelmesebbtől, a műsoruk zárószámától kölcsönözték a produkció címét. Ez egyébként a legkorábbi darab, az Alban Berg Alapítvány rendelte a szerző születése centenáriumára, később Pärt – részben módosított apparátusra – kétszer is átdolgozta. Éneklik még a Magnificatot (1989), az Esseni felkérésre készült Salve Reginát (2001) és az ugyanabból az évből való Nunc dimittist, a 122. zsoltárt hangokba öntő Peace Upon You, Jerusalemet (2002) és a L’abbé Agathont (2004/2008). A 18 nyelven éneklő kórus tolmácsolásában angolul, franciául és latinul szólalnak meg a művek. Az énekes és hangszeres közreműködőkkel (köztük a szólistákkal) részletezően elszámol a kísérőfüzet, amelynek műismertetője a tenorszólam egyik énekesétől származik. A booklet eredeti nyelven és angol fordításban tartalmazza a kórusművek szövegét.

 

Ami szól, a Pärttől immár megszokott „varázslat” – amelynek hangzó életre keltése minden bizonnyal legalább olyan élmény, mint hallgatása. Az viszont kétségtelen, hogy több figyelmet igényel. Mert a hallgatónak nincs más dolga, mint hogy átadja magát a hangvarázsnak. Ha az illető „szakmabeli”, felfedezhet „elemeznivalókat”, pontosabban, ráismerhet olyan jelenségekre, amelyeket egyszerűen néven tud nevezni. Annak megfejtésére viszont, hogy min alapul a pärti hangvarázs hatásmechanizmusa, nincsen kódunk.

Mélységesen megértjük a szerzőt, aki nem szívesen beszél műveiről – szavakkal nem lehet megközelíteni azt a lényeget, amely ennek a világnak a mozgatója. Valószínűleg nagy szerepe van a regiszterválasztásnak, vagyis a hangterjedelem meghatározott részei együtt-hangoztatásának (a magyar hallgatóban felmerül Vántus István zenei tér-elmélete, illetve tér-elképzelése - a jó, mondhatni, korántsem csak zenei értelemben vett tiszta hangzások elhelyezkedéséről). 

Végtelenítve hallgatható a felvétel, örvényként szippantja be a hallgatót – és amikor elhallgatnak a hangok, és már csak bensőnkben visszhangoznak tovább, sajátos katarzist érzünk: valamiképp többek-jobbak lettünk.

 

Kiadó: Gloriae Dei Cantores 

Katalógusszám: GDCD 065