"Ragyogjatok, új csillagok!"

Ismét francia barokk műsorral ad hangversenyt a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar, november 23-án a Müpában: ezúttal a 18. századi versailles-i királyi udvar operai világába kalauzolják a közönséget.

A Purcell Kórus és Orfeo Zenekar, élükön Vashegyi György karmesterrel elkötelezett a francia barokk zene újrafelfedezése és népszerűsítése mellett, amit a Versailles-i Barokk Zenei Központtal való együttműködés révén létrejött koncertek, lemezek és újkori bemutatók egész sora bizonyít. Nemrégiben jelent meg a közös munka a legfrissebb eredménye, az „Un opéra pour trois rois” című lemez, melynek anyagát tavaly novemberben a Müpában és a Versailles-i Királyi Operaházban is megszólaltatták.

Az együttesek 2017. november 23-án francia barokk műsort adnak elő „Brillez, astres nouveaux” (Ragyogjatok, új csillagok) címmel. Ennek az estnek a főszereplője korábbi francia barokk tematikájú hangversenyeik ünnepelt szólistája, a kiváló szoprán, Chantal Santon-Jeffrey lesz.

Chantal Santon-Jeffrey

Benoit Dratwicki, a műsor szerkesztője és a Versailles-i Barokk Zenei Központ vezetője, a következőképpen nyilatkozott az est programjáról:

„Az 1673-ban alapított Párizsi Opera – akkori nevén Királyi Zeneakadémia – viszonylag keveset változott a XVIII. század folyamán, egészen 1791-ig, ameddig a csúcspontján levő francia forradalom jogilag át nem alakította. Az intézmény egyedülálló volt korában: királyi akaratra folytonosan, egész évben működött – főleg nagysága és gazdagsága tette kiemelkedővé. A Párizsi Opera zenekart, kórust, énekes szólistákat, balettkart, színpadi gépezetet kezelő csapatot, díszlet- és jelmezműhelyeket, sőt könyvtárat is működtetett, ez utóbbit saját kottamásolókkal. A korabeli Európa semelyik más színháza nem kapott ilyen gazdag támogatást.
Az  összes művész közül a szólóénekesekre irányult a legnagyobb figyelem: egy bő évszázad alatt öt foglalkoztatott generáció követte egymást. A férfiak társulata „haute-contre” (tenor), „taille” (bariton) és „basse-taille” (basszus) hangfajú szólistákból áll; a hölgyek között „dessus léger” (szoprán), ”dessus” (lírai szoprán) és „bas-dessus” (mezzoszoprán) hangfajokat találunk. A lírai szopránok („dessus”) feladata volt az érzékeny, a közönséget érzelmeiben megindító szerepek alakítása. Ők voltak a deklamáló színház „első szerelmes hölgyei”: hercegnők, pásztorlányok vagy nimfák, akikkel a sors mostohán bánik, s akik tisztességgel, őszinteséggel, hűséggel és elszántsággal néznek szembe méltatlan sorsukkal. A zeneszerzők az ő számukra írták legkifejezőbb oldalaikat, melyeken gyakran a fuvolák hangja támogatja csodásan a hősnők panaszát. De az öröm pillanataiban ezen énekesnők olykor bravúráriákra is vállalkoztak (heroikus koloratúrákkal), s ilyenkor megmutathatták hangjuk teljes szépségét.

A Purcell Kórus és Orfeo Zenekar

A  mai est műsor-összeállítása olyan kompozíciók ismeretlen oldalaira kalauzolja a hallgatót, melyek a XVIII. század közepén születettek: ebben az időszakban Jean-Philippe Rameau alkotó géniusza uralja a Párizsi Operát. Rameau számos kiadatlan tétele – például a Les Fêtes d’Hébé vagy a Dardanus című operákból – újkori világbemutatóként szólal meg ma este. (A koncertet lemezre is vesszük). E váratlan felfedezések (hiszen Rameau-t „ismert” szerzőnek gondoljuk!) mellett Rameau ismertebb kortársainak, Jean-Joseph Cassanéa de Mondonville-nek és Jean-Marie Leclairnek zenéi is elhangzanak, de olyan, még ritkább, évszázadok óta előadatlan csemegék is, mint Bernard de Bury, Joseph Bodin de Boismortier, Pancrace Royer, François Colin de Blamont, Antoine Dauvergne és Jean- Baptiste Cardonne művei. E szerzők együttesen bizonyítják, hogy XV. Lajos korának francia barokk stílusa (melyet nagyívű dallamok és azokat sűrűn ékesítő csigavonalak egyaránt jellemeznek), valamint annak gazdagon hangszerelt zenekara (melyet fuvolák és fagottok színeznek) az egész akkori Európában páratlan volt.
A  nagy énekesnők, akik számára e partitúraoldalak születtek, vagyis Petitpas (1727-1739-ig  aktív), Fel (1734-1758-ig  aktív) és Lemière (1750-1778-ig  aktív) kisasszonyok híresek voltak csengő és fürge hangjukról, melyet művészi és elegáns színészi játékuk szolgálatába állítottak, egyaránt nagy sikert aratva gyengéd és komikus szerepeikben is. Ez az a művészet, amely évszázadok óta ma első ízben születik újjá annak a Chantal Santon-Jeffery tehetségének köszönhetően, aki e kor francia repertoárjának egyik legkiemelkedőbb mai specialistája.”
A hangversenyen közreműködik a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar, a koncertmester az együttesek közönsége által jól ismert angol hegedűművész, Simon Standage lesz, valamint Vashegyi György vezényel majd.