Új év az Óbudai Társaskörben

A korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is sokszínű és izgalmas programkínálattal várja közönségét az Óbudai Társaskör. Már az év első hónapjában lesz komolyzene, jazz és színház.

„Nem tudom, hogy trombitás vagyok, aki énekel, vagy énekes, aki trombitál” – mondja egy interjúban a cool jazz legendás alakja. Nehéz is ezt eldönteni, hiszen Chet Baker visszafogott trombitajátéka és énekhangja egyformán felejthetetlenül érzelemdús.
Pályája egyfajta hullámvasút: igazán ismertté 1952-ben vált, amikor Charlie Parker őt választotta partneréül egy nyugati parti koncertsorozathoz, majd Baker csatlakozott a Gerry Mulligan Quartethez.  A kvartett My Funny Valentine-változata, melyben Baker egy szólórészt is játszik, nagy siker volt és ez lett az a dallam, mellyel Bakert leginkább összekapcsolják. A jóképű fiatal zenészre Hollywood is felfigyel, de a Hell's Horizon (A pokol pereme) című film után inkább a vándorzenész életet választja.

1957-től kezdve a heroin szétrombolja életét. Többször megjárja a börtönt, míg 1966-ban egy koncertje után brutálisan összeverik, fogait kiütik, súlyosan megsérülnek a trombitások számára alapvető fontosságú szájizmai. Két évnyi keserves próbálkozás, kényszerszünet után tér vissza. Először szárnykürtön játszik west coast jazz számokat, majd újra tradicionális jazzt.  A kritikusok dicsérik erőteljesebb, fémesebb hangját. Sokak szerint ez az időszak volt Baker legérettebb korszaka.

Élete 1988. május 13-án ért véget, amikor Amszterdamban kiesett a Hotel Prins Hendrik szálloda ablakából.  A szálloda bejáratánál egy dombormű őrzi emlékét a falon.
Chet Bakerre emlékezünk január 17-én, 90. születésnapja után pár nappal azokat a dalokat hallgatva, melyeket különösen szívesen játszott. Néhány ezek közül: Autumn Leaves, My Funny Valentine, Summertime, Every Time We Say Goodbye, Secret Love.

     

Mezei Mária és Tóth Auguszta

A magyar kultúra napján, január 22-én Mezei Mária színésznő emlékét idéző előadás várja a színház szerelmeseit.

„Azt mondják, egy ember addig él, amíg emlékeznek rá. Vajon Mezei Máriára hányan emlékeznek napjainkban? És hogyan? A „kecskeméti, franciás Mezeire”, aki remekül játszott kokottokat…, aki színésznő akart lenni, és az lett. Díva, Vörös Démon, Femme fatale! Vajon igazán ezt akarta és így? Valójában milyen ember volt? Hogyan élte mindennapjait? Kit és hogyan szeretett? Boldog volt-e, mint nő, mint ember, mint művész? Eleget tett-e a maga elé kitűzött, vállalt feladatának: szeretetben, szeretettel élni? Sok-sok kérdés, melyekre kutatva életét sem kaptunk egyértelmű választ. Nehéz utat vállalt, míg végül sikerült révbe érnie hű társával oldalán, mindennap megharcolt szeretetben, harmóniában önmagával, békében a világgal.
Régóta és sokszor az „utamba” került Mezei Mária: vagy úgy, hogy dalait énekelhettem, vagy úgy, hogy egy könyvet kaptam róla... Ismeretlenül is megszerettem.
Estemmel izgalmas kalandozásra hívom, várom Önöket. Fedezzük fel együtt – sok zenével, humorral és iróniával fűszerezve – e csodálatos Asszony, Ember, Művész életét.” – mondja Tóth Auguszta, az előadás főszereplője és dramaturgja.

B. A. C. H. címmel rendez sorozatot a 2019/20-as koncertévadban az Óbudai Társaskör és az Anima Musicae Kamarazenekar, Dinyés Soma közreműködésével. A négy hangversenyből álló klasszikus zenei kalandozás a zenetörténet legnagyobb hatású családját, a Bach famíliát állítja középpontjába. A család zeneszerzőtagjainak műveiből összeállított műsorok reflektálnak a saját maguk által is oly gyakran használt zenei-névbeli párhuzamra: a B-A-C-H hangok egy-egy koncert kiinduló harmóniai alapját is jelentik majd. A felcsendülő zenéket Dinyés Soma zenetörténeti érdekességekben bővelkedő, rövid bevezetői tagolják. Január 25-án a „C”-s hangnemben íródott darabokon a sor.

Dobozy Borbála hétvégi kurzusa után január 30-án egy különleges koncertet ad az Óbudai Társaskör közönségének.
A koncert a 18. század zenei életének két fontos helyszínére kalauzol el bennünket: Bécsbe és Berlinbe. A császárvárosban működött a két kiváló cseh mester, Josef Antonin Štěpán és Leopold Koželuch. Az ugyancsak csehországi születésű Georg Anton Benda pedig a porosz fővárosban élt egy ideig és Carl Philipp Emanuel Bach mellett az ott kialakult „érzékeny stílus” egyik legjelentősebb képviselője lett. A műsort Carl Emanuel Bach nagy tisztelője, Haydn remekbeszabott szonátája zárja

A zenetörténet legismertebb zeneszerzői és az ő szerelmi életük. Illetve nem is: a legvonzóbb nők és férfiak, akikbe a legnagyobb zeneszerzők lettek szerelmesek.
Wagner, Mendelssohn, Puccini, Mozart, Brahms, Schumann, Britten, Liszt, Mahler és Beethoven – lehetnének ezek akár a főszereplők nevei is, de most csupán vezetéknevek, hiszen az általuk legvonzóbbnak tartott hölgyeken és férfiakon keresztül mutatja be Bősze Ádám a zenerajongók által oly kedvelt komponisták néha egyáltalán nem vonzó tulajdonságait. Az előadássorozat Mendelssohnról szóló része zárja a Társaskör januári programját, 31-én.