Kokas Klára Szanyban született 1929. április 24-én. Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énektanár és karvezető szakán (1950), majd az ELTE lélektan-pedagógia szakán (1970) végezte. Pályáját huszonegy évesen karvezetői tanári diplomával kezdte, majd négy évvel később mesterének, Kodály Zoltánnak a támogatásával zenei tagozatos iskolát és zenei óvodát alapított Szombathelyen. Figyelme egyre inkább arra irányult,  hogy milyen improvizatív mozgásokat ihlet a zene a gyerekeknél, illetve hogy ez a mozgássor miként járul hozzá személyiségük kibontakozásához.

E téren végzett kutatásai, könyvei jelentős nemzetközi szakmai elismerésekben részesültek. 1969-ig Szombathelyen ének-zenei általános iskolai tanár,  közben 1959-től 1965-ig a Tanítóképző Intézetben is tanított, 1970-től 1973-ig az első amerikai Kodály Intézet munkatársa volt Bostonban. 1973-tól a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet főiskolai docense. Európa számos országában, Amerikában és Ausztráliában volt vendégprofesszor, 1990-től az AGAPE Zene-Életöröm Alapítványt vezette.

A zenei nevelés új útját dolgozta ki, tevékenysége meghatározó volt egyebek mellett a sérült (többek között autista) gyerekek zenei nevelésében is. Könyvei több nyelven jelentek meg, filmeket, videóműsorokat készített. A közelmúltban fejezte be az életművét összegző DVD-sorozatot. A Kodály emlékérem, a Kiváló pedagógus és a Kodály Intézetért díj kitüntetettje.

 „Kokas Klára a szó legősibb értelmében tanító. Varázsló, aszkéta, szent, aki nem pusztán tudását adja át, hanem önmagát, teljes, kiművelt személyiségét. A gyerekek, akiket megtanít a mozdulat szabadságára és a zene szeretetére, valószínűleg ezt a titkot lesik el tőle.” (Nádas Péter)