A Kossuth- és Széchenyi-díjas tudóst életének 90. évében, hosszú, súlyos betegség után, pénteken este érte a halál. Temetéséről később intézkednek. Ujfalussy József a XX. századi zenetörténet, ezen belül Bartók Béla, Claude Debussy és Liszt Ferenc zenéjének neves kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt.

1973 és 1980 között vezette az MTA zenetudományi intézetét.  1988-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, majd 1995 és 1998 között a Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként, 1985 és 1993 között pedig az MTA alelnökeként dolgozott.

Ujfalussy József Debrecenben született, 1920-ban. Február 13-án töltötte volna be 90. életévét. 1938-ban érettségizett, majd felvették a Debreceni Tudományegyetem görög–latin és művészettörténet szakára, ahol 1943-ban szerzett tanári diplomát.

1946-tól a Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzés-, illetve karnagyképzésre járt. 1949-ben szerzett diplomát. Mesterei Bartha Dénes, Ferencsik János, Szabolcsi Bence és Veress Sándor voltak.

1955-ben a Zeneművészeti Főiskola tanára lett, zeneelméletet és zeneesztétikát kezdett el oktatni. 1980-ban az egyetemmé átalakított Zeneakadémia rektorává választották. Az intézményt nyolc éven keresztül vezette. 1990-ben professor emeritus címet kapott.
Egyetemi munkája mellett az MTA Bartók Archívumában is dolgozott. 1973-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-ben pedig rendes tagjává és alelnökévé.