Liszt Ferenc: A romantika celebje?

Részletek

Közzétéve: 2011. március 15., kedd, 19:17

Zeneszerző, pianista, pedagógus. A romantikus mozgalom egyik vezéregyénisége. Új kompozíciós módszerek kialakítója, a zenei forma forradalmasítója, egy tételbe foglalt többtételes művek szerzője, a szimfonikus költemény műfajának megteremtője. Pedagógusként és karmesterként a zenei haladásnak elkötelezett Újnémet iskola legbefolyásosabb alakja. Röviden így jellemzi Lisztet a jelenleg mértékadó zenei enciklopédia, az angol nyelvű Grove-lexikon Alan Walker.

"A jellemzés lényegre törő és nagy vonalakban csaknem teljes; hirtelenjében talán annyival egészíthetnénk ki, hogy Liszt nem egyszerűen sokoldalú muzsikus volt, hanem közéleti személyiség is; talán még a kétes csengésű celeb szó sem inadekvát vele kapcsolatban. Előadóként és komponistaként legalább annyit köszönhetett bizarr maszkjainak és az írott sajtónak, mint hangszeres virtuozitásának és zeneszerzői invenciójának. Maszkok alatt olyan image-kellékeket értek, mint a német nacionalista versikékre írott férfikari kompozíciói, melyek a Vormärz német közönségének rokonszenvét biztosították számára, vagy az abbékosztüm, amelyben a Szent Erzsébet legendája pesti premierjét vezényelte 1865-ben. Az ilyen álruháknak, valamint a személyével foglalkozó „tudományos” és bevallottan tudománytalan munkák özönének köszönhetően nehéz, sőt csaknem lehetetlen különválasztani esetében a magánszemélyt, a tulajdonképpeni embert a public persontól. Sajnos a Liszt-irodalom máig hajlamos készpénznek venni ezeket az álarcokat, s a muzsikus fogadtatásának gondolkodó, kritikus vizsgálata helyett a XIX. századi apológiák és polémiák közhelyeit ismételgetni. Üdítő kivételként az amerikai Dana Gooley The Virtuoso Liszt című munkáját említhetem; negatív példáként pedig éppen Walker háromkötetes „szent-életrajzát”. Nem mintha kisebbíteni akarnám Liszt érdemeit – hiszen ezek felbecsülhetetlenek –, vagy bántani akarnám monográfusát, aki tekintélyes mennyiségű forráskutatást végzett el; ám – Arisztotelész után szabadon: – „kedvelem Alan Walkert, de még jobban az igazságot."

Bozó Péter írása