A múlt hangjai – Salzburg emlékezik

A százéves Salzburgi Ünnepi Játékok hatása a világ kulturális életére még nincs pontosan feltárva, valószínűleg sokkal nagyobb a jelentősége, mint sok más nemzetközi fesztiválnak. Az alábbi áttekintés a 100 éves programsorozat kapcsán megjelent kiadványokról, könyvekről, lemezekről, sőt a fesztiválhoz kapcsolódó tárlatról szól. 

Székely György 

Az évforduló kapcsán jó néhány nyomtatott kiadvány, valamint egy jubileumi lemezalbum, DVD-album mellett először egy kiállítást kell említenem. A Salzburg Múzeum „Nagy Világszínház” (Grosses Welttheater”)  címmel egészen különleges tárlatot hozott létre, amely több mint egy évig nyitva lesz. Így bízzunk abban, hogy sokaknak telik majd még öröme benne. Addig is – mint valamennyi kiadvány - megrendelhető az interneten egy 500 oldalas, gazdagon illusztrált, német-angol nyelvű kötet, amely a kiállítás katalógusa is egyben. „100 év – 100 tárgy” a koncepció, amelyeknek mentén végighaladhatunk valójában Ausztria történelmén, a zenei és színpadi alkotások bemutatóin, megismerhetjük azok létrehozóit. A tárgyak sokszor kortárs művészi installációk, önálló művészi alkotások. Ízig-vérig modern, korszerű, interaktív kiállítás élményében lehet részünk. A vetítőteremben láthatjuk már a húszas évektől kezdve jól dokumentált bemutatóinak részleteit, kiváló összefoglaló film formájában. Az egész kiállítás „él”, s gondolkodásra késztet. 

 

 Salzburg Múzeum „A nagy világszínház“ – katalóguskönyv borító és reklámplakát 

A kísérő katalógus érdekfeszítő tanulmányainak elolvasása jó felkészülést jelenthet. A tárgyak nagyon különlegesek: Karajan 1965-ös Borisz Godunov-előadásának karmesteri partitúra példánya, jelmezek, színpadképek és kellékek sokasága. 2012-ben szenzációs siker volt Bernd Alois Zimmermann A katonák című operájának előadása. Ezt az ott „szereplő” egyik ló faroktincse szemlélteti. De vajon mi a 100 éves dokumentáció legelső ereklyéje? Nos, Max Reinhardt rendezői példánya az 1920-as Hugo von Hofmannsthal Jedermann (Akárki) bemutatóról, amely a fesztivál megszületését jelképezi. A múzeum több termében gyermekeknek szóló, játék-centrikus installációk is láthatók. A zenei háttér akusztikus része azonban nem teljesen meggyőző, pedig egy terem Beethoven IX. szimfóniájának többféle előadásának hangfelvételét is bemutatja. Mégis, ha Salzburgba eljutunk, ne hagyjuk ki ezt az igényes kiállítást!

 

Max Reinhardt Jedermann rendezői példánya, 1920

Jó néhány szöveges kiadvány született még, néhány magazin és egy könyv kivételével mindegyik német nyelven. A kivétel jelen írás szerzőjének könyve (A muzsika valódi hangja a fesztiválok fővárosában – Salzburg). Önreklám nélkül annyit meg kell említeni, hogy ez az egyetlen olyan albumszerű kivitelű, történeti kiadvány, amely bemutatja a Salzburgi Ünnepi Játékok fotóarchívumának legszebb felvételeit, természetesen hazánk kiváló fotóművészeinek képeivel együtt. 

A német kiadványok közül kiemelkedő egy vaskos tanulmánykötet (Párbeszédek – Festspiel-Dialoge). 1994-ben, Gerard Mortier művészeti irányításának időszakában jött létre egy tudományos előadássorozat, amelynek megalapításában az „Ünnepi Játékok Barátainak Egyesülete” is részt vett. Az előadássorozat azóta is működik és ennek legértékesebbjeit adja közre Ilse Fischer újságíró és Helga Rabl-Stadler, a fesztivál elnökasszonya. (Verlag Anton Pustet, 2020). A legexkluzívabb kiadvány, két kötetben, a korábban már említett Max Reinhardt Jedermann Rendezői Példányának facsimile kiadása.

Robert Hoffmann történész professzor többkötetes munkájának első kötete a jubileumra meg is jelent Festpiele in Salzburg. Quellen und Materialien zur Gründungsgeschichte (A Salzburgi Fesztivál alapításának története), BAND 1 1913-1920 címmel (Böhlau Verlag, 2020). Természetesen az Ünnepi Játékok 100 éve alatt sokféle kiadvány megjelent, köztük egy vaskos, ötkötetes könyv is a Jung und Jung kiadásában, amely évről-évre feldolgozta a fesztivál eseményeit, Robert Kriechbaumer tollából. 

 

Verdi: Macbeth (címszerepben Dietrich Fischer-Dieskau, vezényel: Wolfgang Sawallisch, 1964)

A Fesztivál logójával jelent meg az egyetlen olyan könyv, amelynek címe: 100 Jahre Salzburger Festspiele (Ecowin Verlag, 2019).  Malte Hemmerich fiatal újságíró öt fejezetre osztott könyvecskéjének alcíme: „Egy hihetetlen történet öt felvonásban”. Számos kritikusa közül az egyik szerint már az alcím is tévedés, hiszen a történet épp, hogy hihető és életszerű, ráadásul maga a kiadvány legkevésbé sem méltó arra, hogy a 100  éves fesztivált reprezentálja. 

Két érdekes kötet jelent meg Max Reinhardt alapító-rendező életével, működésével, művészetével kapcsolatban. Sibylle Zehle: Max Reinhardt. Ein Leben als Festspiel (Christian Brandstätter Verlag, 2020), Johannes Hofinger, Die Akte Leopoldskron (A Leopoldskron akta). Ez Max Reinhardt otthonának, a Leopoldskron kastélynak történetét dolgozza fel (Verlag Anton Pustet, Neuauflage 2020 (2005).

Egy portrékötet is készült az évfordulóra: Michaela Schlögl: „A fesztiválcsinálók”  „Die Festspielmacher”  (Echo- Media Buchverlag, 2020).  A portrék az alapító Hofmannsthal, Strauss, Reinhardt-tól Anna Netrebkóig tartanak. Ez utóbbi némileg kiverte a biztosítékot a kritikusok és a publicisták között, mert a világsztár énekesnő a kötetben egymaga képviseli a Fesztivál jelen korát. De miért éppen  ő? 

A bécsi számvevőszék vizsgálódásai Salzburgban

Nincs még egy olyan kulturális rendezvény, fesztivál, mely ilyen látványos, s főképp gyakori érdeklődést váltott volna ki egy számvevőszékből. De Salzburg ilyen, méghozzá 1934-ben kezdődött a folyamat, amikor a régióban tapasztalható politikai és gazdasági feszültségek miatt leginkább megtiltották, de legalábbis jelentősen lerövidítették volna az európai hírű, kulturális seregszemlét. 1934 és 2011 között 13 alkalommal tartottak alapos vizsgálatot a bécsi bürokraták Salzburgban, általában valamilyen - a kultúrához a legkevésbé sem kötődő - esemény vagy folyamat kapcsán hatalmas vitákat és publicisztikai csatákat kiváltva. Ezeknek a vizsgálatoknak az anyaga, az okok, a reakciók, a folyamatok menete olvasható Hans Kollmann kötetében, izgalmas eredeti dokumentációt és betekintést nyújtva az Ünnepi Játékok szervezési folyamataiba, az elmúlt évtizedek történelmébe. Hans Kollmann:Jedermanns Prüfer (Jedermann vizsgálói). Die Salzburger Festspiele und der Rechnungshof, Schriftenreihe der Dr. Wilfried-Haslauer-Bibliothek Salzburg (Böhlau Verlag, 2020). 

Hang- és képfelvételek élőben 

Az internet korában gombnyomásra jön elő a tengernyi írás, fénykép vagy zenei és videófelvétel. Akik a hagyományos CD-ket, DVD-ket kedvelik, azok a salzburgi produkciókkal szembetalálkoznak a boltokban. Ám kiemelendő az Orfeo lemezcég, amely igen sok különlegesen értékes archív felvételt ad ki, főként az ORF rádióarchívumából. 

 

Kertész István vezényli a Bécsi Filharmonikusokat (km: Elisabeth Schwarzkopf – 1962)

Az ECM kis lemezcég szintén egyéni szemlélettel bocsátja ki többek között Schiff András és Várjon Dénes felvételeit, amelyeket jó néhány lemezdíjjal ismertek el. 

A nagy cégek – mint a Decca, a Deutsche Grammophon, az EMI, a Philips, a Sony, a Warner Classics – részben egyesültek, összeolvadtak, de érdemeik elévülhetetlenek a klasszikus művek terjesztésében. Számos salzburgi produkció nyomán adtak ki főként stúdiófelvételeket.

Az Unitel cég volt az, amely először készítette el sorozatban a szebbnél szebb operák és hangversenyek videófelvételeit, majd követték ezeket az Arthaus és az Euroarts remek koncert- és opera-kiadványai. A klasszikus tévécsatornákon igen sok produkció látható belőlük. 

A Festspieldokumente című, ingyenes kiadvány tartalmazza az összes hang- és képfelvételt, amit 1992-től napjainkig megjelentettek a különféle kiadók. Közel ötszáz hang- és képfelvételt tartalmaz.

Két zenetörténeti értékű produkcióban szerepeltek magyar művészek is: CD-n hozzáférhető az 1937-es Varázsfuvola előadása Arturo Toscanini vezényletével, melyben az Éj királynőjét Osváth Júlia énekelte. 1954-ben pedig az egyik első színes operafilmen rögzítették a Don Giovannit Wilhelm Furtwängler irányításával. A számtalanszor kiadott, legendás felvételen a kormányzót Ernster Dezső alakította. 

 

Beethoven: Fidelio (címszerepben Marton Éva, vezényel: Lorin Maazel,1983)

A lemezeken többek között Anda Géza, Fischer Annie, Fricsay Ferenc, Kertész István, Marton Éva, Solti György, Széll György, Végh Sándor  legendás előadásai hallhatók. Ligeti György, Kurtág György műveit Eötvös Péter vezényelte. Az egyik legújabb felvételen pedig a salzburgi karmesterverseny győztese, Káli Gábor vezényelt.

Kifejezetten a 100. évfordulóra készült a Deutsche Grammophon Gesellschaft 58 CD-ből álló ünnepi kiadása. A lemezsorozatban megszólaló, első énekhang egy magyar énekesé, Anday Piroskáé, aki Richard Strauss Arabella című operájának egyik szerepét énekelte az 1947-es felvételen, a Karl Böhm vezette Bécsi Filharmonikusok közreműködésével. 14 teljes operafelvétel, 23 hangverseny és a Jedermann 1958-as felvétele szerepel az összeállításban. A válogatás inkább pragmatikus volt, hiszen a DGG saját felvételei domináltak, valamint az ORF élő közvetítéseit adták közre, jónéhányat először. Azonban az a körülmény, hogy olyan nagyságok, mint Dietrich Fischer-Dieskau, Elisabeth Schwarzkopf, Szvjatoszlav Richter és sokan mások nem szerepelnek a kiadványban, felvet néhány kérdést. Az ünnepi DVD-kiadás, amely 10 opera felvételét adta közre, már keményebb bírálatokat  kapott. A kiadvány átlagos és kiváló előadásokat tartalmaz, de semmiféleképpen sem reprezentálja az Ünnepi Játékokat. 

Mégis a legjobban akkor járunk, ha felteszünk egy CD-t vagy DVD-t (bekapcsoljuk a Spotify-t) a salzburgi előadások közül, s elmélyedünk a múlt gyönyörű és izgalmas produkcióiban.

 

Alban Berg: Lulu (címszerepben Patricia Petibon, vezényel Marc Albrecht, 2010)