Aranybál a Budafoki Dohnányi Zenekarral

A Budafoki Dohnányi Zenekar a február 2-ai Aranybállal az aranykor báljainak hangulatát idézi. Fiatalos, lendületes, csillogó bálba hívják vendégeiket, ahol a sztárvendégként fellépő Rost Andrea mellett a BDZ, a BDZ BigBand és a BDZ-ből alakuló egyéb formációk szolgáltatják a zenét. Műsoron az aranykor kedvelt zenéi, illetve korunk kedvelt zenéi. Egyedülálló estre szeretettel várják  a gyakorlott és a kevésbé gyakorlott bálozókat is.

Ortutay Réka / Hangoló / Gramofon.hu

Éppen száz évvel ezelőtt, 1918-ban ért véget az a korszak, amit Aranykornak, boldog békeidőnek nevezünk. A korszakot Belle Époque (szép időszak) vagy egyszerűen Fin de siècle (századvég) néven is emlegetik. 1866 után (a porosz-osztrák háború lezárásával, majd 1867-ben, a kiegyezéssel) az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd 1871-től (a francia-német háború befejeztével) egész Európában egy szokatlanul hosszú – mintegy 50 éves – békeidő következett (innen a magyar nyelvben a boldog békeidők kifejezés), mely jelentős lökést adott a gazdasági és kulturális életnek.

A gazdag polgárok kulturális szalonokat működtettek – jórészt kávéházakban (ekkor hódít teret a kávéházi kultúra is), ahol a korszak irodalmi, képzőművészeti, zenei és tudományos elitje cserélhetett eszmét, oszthatta meg eredményeit egymással. Képzeljünk el egy szalont, ahol Arthur Schnitzler, Gustav Klimt, Siegmund Freud és Alban Berg cseveg egymással (és a kávéház látogatóival), miközben hatással is vannak egymás munkásságára.

A kulturális élet is hihetetlenül felélénkült: a nagy építkezésekből pedig már nem csak az állam, hanem a gazdag polgári réteg is kivette a részét (a bécsi Ringstrasse pompázatos épületeinek jelentős részét – az állami épületeken kívül (opera, parlament, városháza, egyetem, tőzsde) – a feltörekvő polgárság finanszírozta. A zenei életben kialakult a bécsi operett, mely ma is édes nosztalgiával idézi a korszak látszólagos gondtalanságát. A Strauss-família is e korszakban alkotta meg világszerte híres keringőit, melyek szintén a századforduló védjegyévé váltak. És ez az a korszak, amikor a bálok is aranykorukat élték.

A bál kifejezés az olasz ballo, ballare (tánc, táncolni) szóból ered, az Osztrák-Magyar Monarchiába valószínűleg francia közvetítéssel jutott el. A táncmulatságok természetesen az emberiséggel egyidősek, elsősorban ünnepnapok köré szerveződtek. Az első bálokat a királyi udvarnál tartották, később magánszemélyek is rendeztek táncos társadalmi eseményeket, a módosabb arisztokraták és polgárok saját bálteremmel is rendelkeztek, de kocsmák, vendéglők is helyt adtak a különféle mulatságoknak. A polgárság megerősödésével a különböző települések is rendeztek bálokat, és mivel egy-egy város legnagyobb épülete az operaház vagy a színház volt, nem meglepő, hogy ezen impozáns épületek lettek a bálok első számú helyszínei. Innen az operabálok tradíciója is: Magyarországon 1886-ban, két évvel az operaház megépülte után tartották az első operabált.

A bálokba nem csak mulatni jártak az emberek. Egyrészt jelentős társadalmi esemény volt, ahol találkozások, eszmecserék zajlottak (egy bál rangját az is jelezte, hogy ki van ott), másrészt az ismerkedés fontos színtere is volt.

Bár a táncmulatságok bizonyos eseményekhez, ünnepekhez kötődnek (Anna-bál, szüreti bál, regrutabál, szalagavató bál, érettségi bál), a hagyományos báli szezonnak a farsang Vízkereszttől (január 6.) Hamvazó szerdáig tartó időszakát tekintjük. Bár manapság már szokás a farsangi időszakot november, azaz 11. hó 11-én kezdeni, ám ez csak egy XIX. századi találmány, és azzal áll összefüggésben, hogy a 11-et bolondos számnak tekintették, a kétszer tizenegy pedig így miért ne lehetne egy bolondos időszak kezdete.

Napjainkban egyre népszerűbbek az egyes foglalkozási ágakhoz kötődő bálok, mint például a cukrászok bálja, orvosok bálja, jogászok bálja, Magyar Borok Bálja, menedzserek bálja, sőt van már asztronómusok bálja is Bécsben!

A Budafoki Dohnányi Zenekar február 2-án, a Pesti Vigadóban tartja az Aranybál című estet, melyre szeretettel várnak minden érdeklődőt. Az bálról bővebb információ a www.aranybal.hu honlapon található.

Ortutay Réka a báli világot ismertető cikke teljes terjedelmében a Budafoki Dohnányi Zenekar Hangoló című újságjában olvasható: https://bdz.hu/hangolo/