ha Gramofon - klasszikus és jazz zene

Az egynevű zongorista profilja

Csak Solomon. Ahogy Campoli és egy ideig Kennedy csak a vezetéknevét használta, ő csak a keresztnevét. Solomon Cutner 1902-ben született Londonban, csodagyerek volt, állítólag hétéves korában lejátszotta az 1812 ünnepi nyitányt zongorán úgy, hogy nem is részesült rendes képzésben. Csajkovszkij I. zongoraversenyét már felnőttként vette fel először 1929-ben és 30-ban, két részletben, Sir Hamilton Harty vezényletével, majd 1949-ben Issay Dobrowennel. Ez hallható a Profil gyűjteményében. Én nem tettem volna bele.

Zay Balázs

Miért? Nem jó előadás? De, nagyon is jó. Hogy mennyire, jól mutatja összevetése egy másikkal, Vaszilij Szapelnyikov produkciójával, 1926-ból, ugyancsak Angliából. Ez azért érdekes, mert ő még Csajkovszkij vezényletével játszotta. Stílusa lágy, éneklő, egyáltalán nem virtuóz, hanem hangulatos-érzelmes. Ezzel szemben Solomon összeszedett, határozott, dinamikus, tempós. Szinte minden előadását ezek jellemzik. Szegény, sok lemezfelvétel után, 1956-ban agyvérzést kapott és jobbkeze megbénult. Sokáig élt még, de már nem játszott. Előadásai ereje máig nem kopott meg, máig lenyűgözőek és egyediek. Amellett, hogy alapjában véve határozott, dinamikus, tempós megszólaltatásokról van szó, sosem túl kemények, sosem mechanikusak. Solomon felnőttként megtalálta saját, időtálló stílusát, mely lényegében változatlan maradt. Némi párhuzam vonható modora és Gilelszé között, mindketten alapvetően összefogottak, dinamikusak, kemények. Persze, két erős egyéniségről, s így erősen egyedi játékról van szó, azaz nem előadásaik, hanem azok megragadható kategóriái kapcsolhatók össze. 

 

Miért nem tettem volna bele a Profil gyűjteményébe az Issay Dobrowen vezényelte Csajkovszkij-felvételt? Mert az EMI 2008-ban, ugyancsak tíz lemezen, összeállítást adott ki Solomon felvételeiből, melyet a cég megvásárlása után a Warner újra kiadott, és vélhetően majdnem mindenkinek, akit érdekel a Profil új összeállítása, megvan ez az előző. Egy lemezcégnek nem kell figyelnie a többire, de talán érdemes. A kettőben közös a b-moll zongoraverseny mellett Mozart K576-os szonátája, Beethoven Pathetique, Holdfény és Appassionata szonátája, Beethoven Esz-dúr, Schumann, Grieg, Szkrjabin és Bliss zongoraversenyei, Liszt Magyar fantáziája. A korábbi összeállításban Beethoven III. és V. zongoraversenye szerepelt, itt miért épp az V. a II. mellett? Miért nem az I. vagy a IV.? 

Mivel van az anyagban igen régi felvétel is, épp a Csajkovszkij esetében érdekesebb lett volna a régi, Harty-féle felvétel, főképp feljavítva. A Profil anyagának gyöngyszeme Beethoven V. csellószonátája Pjatigiorszkijjal. Máig kiemelkedőnek érzem, szép Pjatigorszkij meleg, testes csellóhangja, lenyűgöző a bátor, energikus előadásmód, melyet a magam részéről preferálok egyesek - legyenek bár nagyok - finomkodó megközelítésével szemben. Miért nem, vette bele a szerkesztő az összeset, a mégiscsak releváns, párhuzamos kiadvány fényében, a duplikátumokkal szemben, kiváltképp a sorozat kvalitására figyelemmel? 

Egyetlen kivételnek Bliss Zongoraversenyét tudnám tekinteni, melyet Solomon mutatott be és vett fel aztán elsőként, így e mű különösképp kötődik hozzá hozzá - már ha nem volna meg a mindkét kiadványban szereplő, liverpooli stúdiófelvételen túl a New York-i ősbemutató felvétele is. Tolerálható, de kétségkívül gyenge hangminősége persze ellene szól. 

Jó választás Mozart XV. zongoraversenye Otto Ackermann-nal, Schumann Karneválja, mely jól szemlélteti Solomon határozott és tempós játékmódját, és Brahms I. zongoraversenye Lorin Maazellel és a RAI Torinói Szimfonikus Zenekarával, bár érdekes lett volna a Kubelík vezényelte EMI-felvétel is. A Karneválnak az 1956-os, berlini változata hallható, ez lényegében nem különbözik a korábbi EMI-bejátszástól. A Holdfény szonátát kétszer is halljuk, hogy miért, nem tudni. Ami a Beethoven-szonátákat illeti, amúgy is problémás a választás. Az egykori EMI-album hét szonátájából hármat itt is felvettek az anyagba, míg mindkettőből hiányzik például a három utolsó szonáta, valamint a 27-es és 28-as. Lett volna tehát miből választani…  

 

Kiadó: Profil Edition Günter Hänssler 

Katalógusszám: PH20032