Berkes Kálmán és Suren Bagratuni az NFZ vendégei

Kocsis Zoltán egyik legközelebbi barátja és muzsikus partnere áll a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élére november 11-én este 19:30-kor az Olasz Kultúrintézetben, valamint november 12-én 19.00 órakor a kecskeméti Hírös Agórában.

Berkes Kálmán évtizedek óta a magyar zenei élet meghatározó alakja, aki először klarinétosként, majd a Budapesti Fúvósegyüttes alapító vezetőjeként szerzett múlhatatlan érdemeket. Karmesteri pályáját az 1980-as években kezdte, 2004 és 2006 között a Nemzeti Filharmonikusok állandó vendégkarmesteri tisztségét töltötte be, ma a Győri Filharmonikusok vezető dirigense, valamint két évtizede a tokiói Musashino Akadémia professzora és zenekarának vezetője. Az esten Mozart c-moll szerenádját, Rachmaninov-Kocsis Etűd-tablóit valamint Beethoven VII. (A-dúr) szimfóniáját dirigálja.  

Berkes Kálmán

A koncert nyitányaként Mozart nyolc fúvós hangszerre írt, szimfónia komolyságú szerenádja szólal meg, amely a zeneszerző stílusának minden csodálnivaló jellegzetességét magán viseli a bájtól és életörömtől a tragikumig. Az igazi fúvószene voltaképpen külön csoport Mozart kamarazenei művei között, a szó eredeti értelmében nem is kamarazene, mert szabadtéri előadásra szánták. Mozart az 1780-as évek elején több jelentékeny fúvósdarabot is komponált. Minden bizonnyal a számára is legfontosabb közülük az 1782 nyarán Bécsben keletkezett c-moll szerenád volt – néhány évvel később vonósötösre is átírta ezt a darabot (K. 106/516/b).

Az egykori főzeneigazgató nevét viselő bérlet e második estjén Kocsis Zoltán számos merész és különleges hangszereléséből hallhatjuk azt a sorozatot, amely az általa olyannyira szeretett és a világon alighanem páratlan elhivatottsággal kutatott és felfedezett Rachmaninov tizenhét Etűd-tablójából válogat. „Ezek az 1911-ben, illetve 1916-ban komponált darabok (Op. 33 és 39) – amelyek akkorra meglehetősen komoly népszerűségre tettek szert, jó részük számos nagynevű zongorista repertoárjának állandó szereplője volt – sokkal inkább festői leírások, nagy ívű élménybeszámolók, megrendítő lélekábrázolások, mint sem puszta gyakorlatok. S mint ilyenek, a hangszerelésre szinte kínálják magukat. Nem meglepő, hogy Respighi öt számból álló ciklusa időtállónak bizonyult, s jómagam, amikor azt a magyar közönségnek 2003-ban bemutattam, titkon irigyeltem egy kicsit a zseniális hangszerelőt, hogy munkájához mindenfajta megkötöttség nélkül válogathatott a két sorozat legkarakterisztikusabb, leghatásosabb darabjaiból. Tudat alatt talán ekkor döntöttem el, hogy Respighihez hasonlóan én is meghangszerelek néhány Etűd-tablót, ám engem a kevésbé ismertek, eredeti formájukban ritkábban játszottak ösztönöztek erre igazán.” – vallotta Kocsis Zoltán.

Az est második részében a szimfónia történetének egyik csúcsműve csendül fel, amelyet a zeneszerző állítólag legjobb kompozíciójának tartott. Beethoven VII. szimfóniája az érett klasszicizmus stílusjegyeit viseli magán, beethoveni tömörséggel és szókimondással – elég csak a második tételre gondolni, amelynek főtémája sokáig csak egyetlen hangot ismételget, a Kis kacsa fürdik gyermekdal ritmusában. De nemcsak emiatt lenyűgöző remekmű: minden tétele más-más ritmusvilágot jelenít meg – ezért is nevezte el Richard Wagner a tánc apoteózisának.

Suren Bagratuni

A Nemzeti Filharmonikusok ezt követően november 20-án ad koncertet, melynek szólistája Suren Bagratuni, az 1986-os moszkvai Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen elnyert ezüst medálnak köszönhetően robbant be a zenei köztudatba, és azóta is keresett szólistaként járja a világot. Az örmény születésű, Egyesült Államokban élő művész, a Michigani Állami Egyetem zenei tanszékének professzora és vonós tanszékének vezetője Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral. A mű a zeneszerző egyik legtitokzatosabb alkotása, szerkezetében, transzcendenst idéző témáival és intenzíven lírai hangvételével egyaránt. A romantikus stíluskorszak három emblematikus művét tartalmazó műsor szerzői harminc év különbséggel születtek; legidősebb köztük Carl Maria von Weber, akinek itt hallható A bűvös vadász-nyitánya hangulati gazdagsága, tökéletes arányai miatt is a közönség kedvencévé vált az elmúlt két évszázadban. A norvég Edvard Grieg a népköltészetből és irodalomból merített feldolgozandó témákat, stílusa a norvég népzene és a schumanni romantika olyan elegye, amely egyedi hangjával egészen különleges színt képvisel a zenetörténet stíluspalettáján. Egyik legnépszerűbb műve a Henrik Ibsen drámájához, a Peer Gynt-höz írt kísérőzene, amely olyan komolyzenei slágereket adott a repertoárnak, mint A hegyi király barlangjában, a Reggeli hangulat, Solveig dala vagy Anitra tánca. Ezt a hangversenyt a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatója, Hamar Zsolt vezényli.