ha Gramofon - klasszikus és jazz zene

Harmadfél órányi kamarazene Gabriel Fauré műveiből

Horizons – ezt a címet kapta az Aparte kiadásában megjelent, két korongot tartalmazó album, amely bőséges ízelítőt kínál Fauré kamarazenéjéből, zongoradarabok közjátékaival. A műveket Fauré életművét kiválóan ismerő francia művészek adják elő.

Fittler Katalin

A felvételek egy része Pierre Fouchenneret és Simon Zaoui 2016. február 11-i hangversenyének hangképe (a két hegedű-zongora szonáta, az Andante, a Berceuse és a Romance, valamint két noktürn zongorára). Ezekhez társult a Trió hegedűre, gordonkára és csellóra (Raphaël Merlin közreműködésével), a két gordonka-zongora szonáta, továbbá ugyanerre az apparátusra a Papillon és a Romance, a dal műfajából pedig a L’horizon chimérique, David Lefort előadásában, Zaoui kíséretével.

Fauré sajátos helyet foglal el a francia zenében, és épp ezért munkásságának hatása is a francia zene területén keresendő elsősorban. Saint-Saëns egykori tanítványa, aki később maga is neves zeneszerzők (pl. Ravel, Nadia Boulanger) életrajzába került tanárként, sokféle hatást szívott magába, erre vezethető vissza hagyománytisztelő magatartása. Ami ugyanakkor nem akadályozta abban, hogy a Societé Nationale-lal szemben a „lázadó” fiatalok által alapított Société Musicale Indépendante élére álljon. Érthető tehát a tőle eltérő törekvésű fiatalok rokonszenve iránta.

Fauré Saint-Saëns iskolájában Bach zenéjén nevelkedett, és átvehette tanára lelkesedését a romantikusok (Liszt, Wagner) iránt – később zenei „alkati” hasonlóságok alapján Schumann és Mendelssohn zenéje is hatott rá. És természetesen letagadhatatlan a francia környezet hatása, amely erőteljes inspirációt jelentett az egyéni hang kialakításában. A 21. századból visszatekintve (amikor is mintegy 1000 év zenéje szimultán hat ránk) nehéz felfedezni az egykori újdonságokat, újszerűségeket. Ehhez szükséges elengedhetetlenül a konkrét időbeli tájékozódás, hiszen az évszámok „magukért beszélnek” – míg ismeretük nélkül megannyi jelenség értéke elsikkadhat. Utóbb már „mindegy”, hogy mi volt előbb, kinek a nevéhez fűződik valamely újítás – de a történetek, a zeneirodalom fejezetei lineárisan íródnak (miközben a térbeliség, az információ-terjedés mértéke jelent hasonlóképp meghatározó tényezőt).

A zenehallgatót elsődlegesen az érdekli, amit hall – ahhoz viszonyul a maga szubjektív módján. De nem hátrány, ha háttér információk birtokában van. Például, érdemes tudni Fauré muzsikáját hallgatva, hogy mintegy két évtizeddel korábban alakítgatta azt a zenei kifejezésmódot, amelyet az utókor leginkább Debussy nevéhez társít (impresszionista vagy szimbolista irányzat néven).

Fauré kamarazenéjét hallgatva, az értékelést erősen befolyásolja a hallgató zenei múltja – a „szalonzene” kifejezés napjainkban inkább csak hangulati asszociációt kelt, míg évtizedekkel korábban konkrét jelentése volt. Valami ilyesmivel rokonítható Fauré zenéje, habár formai és harmóniavilága vitathatatlanul gazdagabb (a franciák „souplesse”-ként definiálják).

A négy művész jártas Fauré zenei világában, s azt adják tovább a művekből a közönségnek, amit ők kiolvastak a kottákból. Több tétel hallgatása során azt az érzést alakítják ki, hogy rendkívül választékosan mondanak el történeteket, amelyek kevés érdekességet/aktualitást tartalmaznak. A tárgy iránti szeretet megnyilvánulása (szerző és előadók részéről egyaránt) a több oldalról való körbejárás, az apró elemek újbóli felmutatása, minimális változtatással, néha – a regiszterváltással összhangban – csúcspont felé vezetve. A zsánerdarabok és szonátatételek kellemes hallgatnivalót kínálnak, újdonságként leginkább harmóniákra, harmóniaváltásokra kapja fel fejét a hallgató – de izgalmakra, megrendítő fordulatokra nem kerül sor. Fauré nyelvezetében vannak merész vonások, de egészében nem törekszik újításra. A hagyományosnak (aminek nagy erénye a formai felépítettség) és az egyéni hangnak ez a kettőssége mindenesetre azt az érzést kelti a felvétel hallgatójában, hogy a továbbiakban – eme ismeretek birtokában – talán a szerző számára ismeretlen műveinél is képes lesz megtippelni a szerzőt.

Cím: Horizons

Kiadó: Aparte

Katalógusszám: AP162