ha Gramofon - klasszikus és jazz zene

Ízelítő három évszázad gitármuzsikájából

Némiképp pontosításra szorul a CD címe, hiszen korántsem csupán gitárversenyek szerepelnek rajta: kezdődik a szólista átiratában egy áriával, Vivaldi egyik kantátájából, mintegy bevezetésként Vivaldi D-dúr versenyművéhez (RV 93). Mauro Giuliani kétségkívül gazdag gitár-kínálatából az OP. 65 Gran Quintetto gitár-vonószenekari verziójával folytatódik, majd két kortárs-tétel kerekíti le a programot, a zeneszerző-gordonkaművész Giovanni Sollimától a The Black Owl, továbbá a felvétel dirigensének a darabjával: Dulcis Memoria II. 

Fittler Katalin

Az 1945-ben alapított Orchestra I Pomeriggi Musicali Milánóban, a Teatro Dal Verme rezidense, inkább rutinnal, semmint lelkesedéssel játszó zenekar. Igaz, érezhetően a dirigens sem támaszt különösebb elvárásokat… Boccadoro egyébként zongora- és ütőhangszeres diploma birtokában kezdett zeneszerzést tanulni, az ismertető szerint műveit világszerte játsszák – az olasz zenei élet zeneigazgatói minőségben is számon tartja, ám dirigensi tevékenysége kétségkívül háttérbe szorult.

A két kortárs szerzőhöz hasonlóan a szólista is ötvenes éveiben jár, megannyi kollégájához hasonlóan tetszetős szakmai életrajzzal bír, ám ezúttal nem váltja valóra azt a reményünket, amelyet a feltűnően idézett frappáns zsurnaliszta-értékelés ígér: bármit is játszik, az mesterműnek hat. 

 

Mondhatni, kellemes a hallgatnivaló, ám inkább háttérzene, semmint gyönyörködnivaló. Igaz, a hangszertechnikai zörejek („nyikorgó” húrváltás, stb.) néha bosszantóak… Akkor is, ha a hallgató, aki kevésnek találva az élményszerűséget az előadásban, közben a kísérőszöveg olvasgatja (ahol gyanakodni kezd ama információ láttán, hogy a Segrének ajánlott Français-gitárverseny felvételét Hans Richter vezényli – pedig a hír igaz; az Európa-szerte korszakos dirigensként számon tartott Richter János „közismert” neve egy 1950-es születésű karmesternek is sajátja).

A felvétel többszöri végighallgatása során az igényes érdeklődő „lelkiismeretvizsgálatot” tart: mit hiányol e programból. A válasz egy része akár nem-muzsikustól is érkezhetne: dinamikai skálát. Ne csak egy jól sikerült „olvasópróba” hangképével kelljen beérnie, hanem érezhesse, hogy a zenében mindig történik valami. Markánsabb karakter-elképzelés birtokában minden bizonnyal „megmozdulna” az előadói apparátus, nemcsak lejátszanák a szólamukat, hanem az elképzelt és megvalósítandó hangzások realizálásán is dolgoznának. Az igénytelenség színtelenségén aligha tud áttörni a játék technikai biztonsága. 

Az olasz szerzők muzsikája: zenei anyanyelve az olasz előadóknak (vélhetőleg a zenekarban többségben vannak a hazaiak). Hiányzik belőlük a szándék, megmutatni országnak-világnak a saját-zene szépségét – szövegértéssel, ám a tartalom iránti érdektelenséggel nem lehet létrehozni figyelemfelkeltő produkciót. Márpedig nagy a gitárosok tábora, és jelentős a hangszer irodalmának diszkográfiája is. Érdemes lenne mindig-mindenkinek némi versenyszellemmel rendelkezni, ha időtálló produkcióhoz kap lehetőséget.

 

Kiadó: Delos

Katalógusszám:DE 3546