Vándor szerenád, társasköri kamarazenék

Izgalmas programokkal várja márciusban is az érdeklődőket az Óbudai Társaskör, hiszen a kínálatban akad zongoraest, sok-sok kamarazene, baletteket, operákat idéző koncert, s a fellépők sorában megtalálni a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Budapesti Vonósok tagjait, az Anima Musicae Kamarazenekart, Baranyi Ferencet és Sárkány Kázmért. 

Vándor szerenád címet viseli az a március 6-i est, amelyen a Liszt Ferenc Kamarazenekar öt kiváló tagja ad koncertet az Óbudai Társaskörben. A koncert címe utal arra a sokat utazós, vándor életre, mely egyaránt jellemzi a hangverseny szerzőit és világjáró előadóit. Házimuzsika Tóth Endre zenetörténésszel a hangverseny alcíme, amelyen Mozart, Beethoven és Mendelssohn művei hangzanak fel. 

Másnap pedig Sztravinszkij és a balett kapcsolatából kapnak ízelítőt az érdeklődők két zongoraművész, Balog Alexandra és Vida Mónika Ruth estjén, március 7-én. Igor Sztravinszkij a Petruskát, három bábu tragikus szerelmének történetét, valamint a Le Sacre du Printemps (Tavaszi áldozat) című művét a jellegzetes, Szergej Gyagilev vezetésével Párizsban működő Orosz Balett számára írta; mindkét mű a 20. századi zenetörténet egyik legnagyobb hatású alkotásává vált. 

A szerző mestere volt annak, hogy jellegzetes harmóniákat hozzon létre, amelyek varázslatos hangulatot teremtenek fent említett balettzenéiben. A komponista sokszor két külön világ keveredését illusztrálja a zenében: az emberi és a balett-bábu világét, azok távolságát és ellentétét. Ilyen például a Petruska-akkord, amely valójában két, egymásra helyezett hangzat: egy Fisz-dúr és egy C-dúr (tritónusz).

Kamarazenéből is akad jócskán ebben a hónapban, 19-én például a Budapesti Vonósok tagjai lépnek pódiumra. „Igazi kincs, mindig öröm játszani és hallgatni.” Vajon melyik darabot jellemezte ekként az 1930-as évek népszerű német kamarazene-kalauza? Az egyik tételében fülbemászóan közvetlen dallamot feldolgozó Schubert-kvintettet? Mozart 16 évesen, Milánóban írt hamvas vonósnégyesét? Vagy Glazunov, az orosz zene nehéz természetű zsenijének vonósötösét? A Társasköri Kamara következő koncertjén az est házigazdája, Molnár Szabolcs Mozarték itáliai kalandjai és a pisztránghorgászat trükkjei mellett erre a kérdésre is kitér majd.

 

A hónap eseménye március 21-én az Anima Musicae Kamarazenekar B. A. C. H. - sorozatának utolsó, H koncertje, amelyen zeneművek hangzanak fel H hangnemben. A négy hangversenyből álló, klasszikus zenei kalandozás a zenetörténet legnagyobb hatású családját, a Bach famíliát állítja középpontjába. A család zeneszerzőtagjainak műveiből összeállított műsorok reflektálnak a saját maguk által is oly gyakran használt zenei-névbeli párhuzamra: a B-A-C-H hangok egy-egy koncert kiinduló harmóniai alapját is jelentik. A felcsendülő zenéket Dinyés Soma zenetörténeti érdekességekben bővelkedő, rövid bevezetői tagolják. 

Két nappal később pedig Figaro és Fidelio, azaz Mozart és Beethoven ”szabadságharca” a téma. Napóleon szerint a Figaro már maga volt az akcióban lévő forradalom. Beethoven egyetlen operája pedig az úgynevezett „szabadító operák” prototípusa. Baranyi Ferenc szerkesztő-műsorvezető a március 23-i esten e két örökbecsű alkotást járja körül, olyan művészek segítségével, mint Miklósi Anna, Sárkány Kázmér és Harazdy Miklós.